A székek titokzatos élete

Szép napot, estét, reggelt, éjjelt vagy bármit a kedves olvasónak, attól függően hogy mikor olvassa a székek életét bemutató blog következő bejegyzését.

Igaz ez nem az ami következne, de ma erre volt ihletem. Remélem elnézi nekem ezt a tisztelt olvasó.
Tehát a mai témánk a székek kommunikációja. Valószínűleg mindenki hallott már régi székeket recsegni, ropogni, nyikorogni, satöbbi. Na az nem az.

Mint már a székek fizikai felépítésénél is szó volt róla, tökéletesen, három dimenzióban érzékelik a környezetüket -látnak-, viszont eddig még nem találtunk bizonyítékokat arra, hogy hallanának is.
Marad tehát a kommunikáció egy magasabb formája - egyfajta telepátia.

Az egy csoportba tartozó -egy helyen élő- székek állandó kapcsolatban állnak egymással agyhullámaik segítségével. Bár itt az "agy" nem egészen azt jelenti mint az ember esetében. Ezek az elektromágneses hullámok az ember számára érzékelhetetlenek, csak szék alakú antennával foghatók.

A székek veleszületett képessége a beszéd, a nyelvet nem úgy tanulják. Ezt abbból tudjuk, hogy a székek az egész világon egységes kifejezéseket használnak ugyanazokkal a jelentésekkel. Ez elsőre, a mi talán túl színes nyelvpalettánkhoz szokva, kissé hihetetlennek tűnik, de mégis igaz: ha egy finn szék találkozik egy pápua új-gíneaival, azonnal szóba elegyednek, és gondd nélkül megértik egymást.

Erről a közös nyelvről kevés információnk van, de egyes nyelvészek állítják, Dr. Lazaro L. Zamenhof kedvenc székének köszönheti az eszperantó nyelv alapjait, aki tehát szóba akar elegyedni karosszékével, vagy akár kissámlijával, annak előbb a legismertebb közös nyelvet kell elsajátítania, majd elfelejtenie, és végül ezen a nyelven kell megtanulnia gondolkozni.

A tanuláshoz sok türelmet, és addig is jó üldögélést kívánok.

Üdvözlöm a kedves olvasót. A mai post a székek szociális életével fog minket megismertetni, legalábbis azt, akinek lesz kedve végigolvasni.

A székek társas lények. Az emberek által uralt környezetükben csak nagyon elvétve fordulnak elő egyedül. Gondoljon csak bele az olvasó: hány olyan esetre tud visszaemlékezni, hogy bement egy szobába, és ott csak egy szék volt? Ez nem véletlen.

A vadon élő székeknél egy kicsit gyakoribb az egyedüllét, azok a székek viszont inkább a magányt tudatosan választó remete-székek, vagy éppen a falkájukból elüldözött - átmenetileg egyedül tengődő - fiatal kisszékek.  De ezek is nagyon ritkák, a teljes populáció 1-2 %-át teszik ki összesen. Ebből is látható, hogy a székeknek mennyire fontos az összetartó közösség fenntartása.

A székek csoportjait létszám alapján osztályozhatjuk:

• Polgári székcsoportok (2-10 db szék) - főleg házakban, lakásokban, szobánként külön csoport
• Kisközösségi székcsoportok (10-100 db szék) - iskolák, kissebb előadók, éttermek, szórakozóhelyek
• Nagyközösségi székcsoportok (100 db fölött ) - előadó- és konferenciatermek, stadionok, akár több ezer (!) szék.

A természetben elő példányok általában 5-10 darabból álló falkákat alkotnak.

A megfigyelések szerint a társadalmi viselkedésük nem függ a csoport méretétől: Mindenhol egy rangidős szék a csoport vezetője, a többiek egyenrangúak. A vezető szék tisztsége is kimerül a csoport képviseletében illetve az esetleges ön- vagy területvédelmi támadások levezénylésében. A székek egyébként eléggé békés lények, csak közvetlen veszély esetén támadnak, olyankor viszont, főleg az erős összetartóerő miatt nagyon veszélyesek. De erről majd később.

Bár ez csoporton belül nem látszik, a székeknél is van társadalmi szint: az egyes falkák vannak egymásnak alá illetve fölé rendelve. A nagyobb csapatok általában alacsonyabb rangúak, míg a legmagassabb osztályt képviselő - az emberek részéről is főleg magas rangú politikusok irodájában használt - székek legfeljebb 2-3 egyeddel alkotnak egy csoportot.

A székeknek a társadalmi megosztottság ellenére nincsenek politikusaik, sosem politizálnak. Ezt egyes tudósok primitív, állati jelnek veszik, valójában azonban emberfeletti intelligenciájuk bizonyítéka.

Háborúzni nem szoktak, területüket csak más bútorfélék (főleg asztalok) ellen védelmezik. Emberre nem támadnak, de ha veszélybe kerül egy szék, a falkájára biztos számíthat, úgyhogy ne inzultáljunk sose széket fizikálisan. Ez a békés lét talán annak is köszönhető, hogy nem alkotják semmilyen tápláléklánc részét, az életük fenttartásához szükséges energiát ugyanis a kozmikus sugárzás megcsapolásával nyerik. Emiatt érzékelhető anyagcserefolyamatuk sincs, így könnyen tarthatóak házban, mert tökéletesen szobatiszták.

Összefoglalásképpen tehát: a székek számára a legfontosabb a csoportjukba tartozó többi szék, és az hogy tartozzanak egy csoportba.

Hello! Üdvözlöm a törzsolvasókat az újakat pedig méginkább. Amint az előző bejegyzésben megígértem, a mai post a székek fizikai felépítéséről fog szólni. Csapjunk is rögtön a közepébe!

A szék testfelépítése: fej - tor - potroh (Markos-Nádas után szabadon). Na de viccet félretéve, a székek általában elég könnyen felismerhető fizikummal bírnak.

Egy átlagos széknek négy lába van, ezeket használja helyváltoztatásra. Egyes módosulataik ennél kevesebb lábbal rendelkeznek, sőt ismerünk sellő-székeket is.

A test legfontosabb részét mi, emberek általában csak ülő részként ismerjük, a valóság azonban az, hogy itt található a szék összes létfontosságú szerve. Ezekről kevés ismeretünk van, ugyanis még egy ember se boncolt széket, kutatási célokból. ( A törzs-ülőrész fontosságáról is csak a szék-kalandregényekben olvasott párbajok kimeneteléből következtethetünk.)

A székek legnagyobb részének van -megint csak az emberi szóhasználattal élve- háttámlája, amelynek főleg a kommunikációban van szerepe, illetve sok esetben rangot, státuszt is jelöl.

Rendszertanilag, emberi szemmel nézve a tárgyak országába, azon belül a bútorok törzsébe, abban pedig a ülőalkamatosságok osztályába tartozik minden szék. A székek viszont nem alkalmazzák a rendszertant, biológiai ismeretük ki is merül a saját testük ismeretével, és nem foglalkoznak tudományosan olyan primitív lényekkel, mint az ember.

Sokféleségük nem az evolúció, inkább az gyors alkalmazkodás képességének eredménye. Tévhit az, hogy a különböző korok és helyek székei azért néznek ki máshogy, mert az ottani és akkori emberek a saját képükre alkották volna a székeiket. A valóság az, hogy a székek szeretik kerülni a feltűnést, így mindíg olyan színűek, formájúak és anyagúak hogy a lehető legtermészetesebb módon olvadjanak bele az életkörnyezetükbe. Ez is mérhetetlen zsenialitásuk ékes bizonyítéka.

A környezetüket számunkra ismeretlen módon, de tökéletesen érzékelik. Bár szemük nincs,  a megfigyelt vadászataikból kiderül, hogy három dimenzióban "látnak".  Hallásuk még nem bizonyított, hangokra kevésbé jellemzően reagáltak eddig.

Testük egyébként főleg természetes  anyagokat tartalmaz, és elég masszívnak mondható.

Ez volt hát a szék fizikai felépítéséről szóló fejezet, kérdéseket természetesen nyugodtan írhat a kedves olvasó, akár comment formájában is. Olvasson minket legközelebb is, addig pedig jó üldögélést!

Igen, kedves olvasó, a cím direkt kezdődik kis betűvel, és a második szó direkt csupa nagy betű. Hogy miért? Azért, mert ez a blog a székekről szól, és nem a névelőkről vagy a helyesírásról.  Persze azért minden, a beragadt [capslock]-kal kapcsolatos észrevételt szívesen fogadok.

Hogy miért éppen a szék? Inkább az a kérdés, miért ne? Szobatársammal folyatott beszélgetésem folyamán döbbentem rá arra a tényre, hogy milyen keveset is tudnak az emberek ezen (nem) mindennapi használati tárgyak igazi életéről, gondolkodásmódjukról, fejlett társadalmi rendszerükről, szociális viselkedésükről. Itt volt hát az ideje, hogy valaki -én-  a technika számítógép illetve internet nevű vívmányait kihasználva blog formájában betöltse ezt a régóta tátongó űrt, eleget téve ezzel a leendő olvasók rejtett vágyának, és a székek minden kívánságának.

Ha a Tisztel Olvasó szán majd alkalmanként pár percet ezen blog olvasására akkor többek közt következő érdekfeszítő témákkal ismerkedhet majd meg:

• a szék behatárolása, a székek testfelépítése
• a székek osztályozása fizikai szempontok alapján
• a székek szociális osztályozása
• a székek természetes környezete és természetes viselkedése
• a székek fejlett kommunikációs rendszere
• a szék és az ember interakciója
• társadalmi és presztizsharcok
• vallás

Röviden ennyi, bevezetőnek. Természetesen témaajánlatokat, székes történeteket, véleményeket mindíg szívesen fogadok comment formájában.

P.S. A nick ne tévesszen meg senkit: sajnos egy nagy multi cégnek se vagyok a vezérigazgatója, sőt, karfás szék álruhába bújt, különleges képességű, szupergonoszok ellen szakadatlanul harcoló mutáns ember se vagyok, bár a kettő közül talán utóbbihoz állok közelebb.

A következő postig pedig jó üldögélést kívánok!